2007. június 30., szombat

Melyik szám nem lesz a lagziban II.

Voltunk kocsmába tegnap. Olyan vidékiben. A tulaj egy arab család sarjaként, magyar állampolgárság nélkül, nagy boldogságban üzemelteti a helyet. Ő a Jimmy.
A zenegép hangos és vannak benne jó számok. Meg rosszak is.
A rosszak általában egymás után sokszor lemennek.
Tegnap valakinek különösen szomorú napja lehetett...

Nna ezért nem lesz a következő szám: Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én

Íme:
1. Mindent elfelejtek már, elfáradtam rég,
Lassan elmúlt a láng, úgy félek én.
Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó.
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.

R. Még nem veszíthetek! Még nem! Én élni akarok.
Adj időt nekem! Ó, Ég! Szólj, hogy még várjon!
Add vissza nekem! Ő kell! Még látni akarom!
Még nem búcsúztam el, még nem! Úgy fáj, nagyon.

2. Érzem elborít a láz, sírni szeretnék,
Olyan rég várok rád, de te nem jössz. Miért?
Mindent megpróbáltam már, hogy elfelejtselek,
Olyan forró a vágy, hogyan éljek nélküled?

R.Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.


cső.

2007. június 28., csütörtök

Titkos fényképek

Legyen elég annyi, hogy nem volt egyszerű megszerezni ezeket a képeket...

1. az IKK, ahogy én láttam...















meg így:
















ugye mondtam, hogy szemben ültünk egymással???





:)
Cső

2007. június 26., kedd

Az izgalom

Lassan én is kezdek izgulni, hogy mi lesz a vége :)

Nagy élmény két lyukas emlékezetű embernek összeraknia, hogy vajon mi és hogyan is történt aznap este. Különösen, mikor elindul a vita, hogy "de nem is küldtem sms-t két ponttal" "de én emlékszem, tuti"... meg ilyenek.

És most hiába is próbálnám megcáfolni a leírtakat, foglalmam sincs már, valójában hogyan is volt. Úgyhogy mostantól az a történelem, amit Lajos leírt :)

És nemsokára a folytatás... talán már nem is kell olyan sokat várni..

Hogy jutottunk el idáig? Episode III.

...
a kő, amin ültem egyébként nem volt hideg vagy ilyesmi. Csak nem értettem a dolgot. Most akkor mivan? A környezet "ideális" búcsúzkodós volt: csak az nem csókolózott aki éppen ivott valamit.. Szép!
Kérdés a fejemben, súly a szívemben, pénz a zsebemben - most akkor legyek romantikus hős, aki leissza magát, meg elmondja a bánatát valakinek?!
Mindegy. Minden út az első lépéssel kezdődik, mondja a bölcs mondás. Erről is mi jutott eszembe? "indulj el egy úútoooon én is egy másikooooon, hol egymást találjuuuuk egymáshooz se szóljunk" Kész.
A bölcs mondásból egy dolog kimaradt, pont az ami igazán bölccsé tette volna, ez pedig így szól: .." de azért nézd meg merre teszed azt az első lépést".. Merthogy bölcsnek lenni ex ante elég könnyű, de a nagy lebukások jönnek, amikor az események megtörténte után elemzed, mi lett volna mégis a jó döntés?

Nade azért elindultam. A Vigadó téri kis park kör alakú (az egység szimbóluma), igazából semmi sem késztet arra, hogy valamerre menjél. Nehéz visszaidézni, mit gondoltam, mit láttam. Lehet, hogy ki akartam dobni a szemtesbe a bacardis üveget? Vagy eszembe jutott egy jó kocsma valamelyik utcában? Elrúgtam egy követ, amerre gurult, arra mentem tovább? Whatever. A racionális ember talán Kinga után ment volna direktben. Vagy kézben fogta volna a telefonját, hogy lesse, mikor jön be a "hívás". Én mentem. Jobbra, balra, előre vagy mittomén.

Dehoppá! Es em es. Meghallottam? Nem tudom, de az biztos, hogy megnéztem. És a szöveg? ".." Ennyi. Ja, mert azt meg nem mondtam, hogy az addigi sms bajnokságunk egyik alapköve a kétpötty. Azt jelenti, hogy nem három, tehát, nem kommersz sejtelmesség vagy folytatás következik.. két pötty. Te meg én. De nem tudjuk, mi lesz velünk. Ezért pötty pötty. Állítólag én találtam ki, de most visszakaptam. ".."
Az értelmezéssel eltelt néhány perc azért. Talán meg is álltam, talán másik utcába fordultam be. Gondolkoztam visszaírjak-e, de hát mit?! Inkább csak bandulkoltam tovább. Telefon eltesz. Miért nem kapcsoltam ki egyből? Ezt sem tudom. Éshoppá megint! Csörög!

Öcsém. "Cső, pont jókor hívtál. Mizu?" Beszélgetés, egy-két perc, lépek tovább. Balra nézek, egy szimpi filmbeli mártír kocsma, de drágának néz ki. Akkor séta. Egy fiú megfogja egy lány fenekét. Séta tovább. Virágot árul egy öreg néni. Másfelé nézek. Szaxofon szól beleéléssel - de sajnálom a százast.
... és ...
Hoppáhoppá! ES EM ES megint! Öcsém akar valamit? Vodafone direktmarketing?
Nem.

Kinga. "Még a busz sem jön, ilyen ez az este"

Nnna, erre mit lépnél?

** folyt. köv **

Hogyan jutottunk el idáig III. - coming soon

Az olvasótábor türelmét tisztelettel kérjük a SZTORI folytatását illetően.
Sajnos a jogokról még nem tudtak megegyezni a kiadó képviselői és a szereplők, amíg a tárgyalások folynak nem publikálható tovább a történet.
Annyi azonban kiszivárgott, hogy hőseink sorsát egy meglepő szerencsés fordulat hozta egyenesbe, valamint szerepet kap majd a számmisztika, egy lépcsőházi előtér illetve előkerülnek egy sokáig titokban lapuló paparazzi fényképei is...

** K&L Produkciós Iroda **