2007. július 5., csütörtök

Episode IV. forgatókönyv pályázat

Kedves blogolvasótábor!

Most tényleg nem kitolásból húzzuk az időt, de mielőbb kijátszanánk a sorozat utolsó részét, arra gondoltunk, hogy megkérdezünk Titeket!

A kommentként várjuk a sztori befejező részére szóló pályamunkákat!
Két díjazott lesz:
1) a valósághoz legközelebb álló sztori
2) a nekünk legjobban tetsző sztori

Díjak:
- Minden pályázónak jár egy all-you-can-eat kártya valamint egy all-you-can-drink bón a lagzi teljes területére
- Az 1)-es díjazott tetszés szerinti helyre ülhet a vacsora alatt
- A 2)-es díjazott pedig pole pozícióba kerül a menyasszonyi csokor illetve harisnyakötő eldobásnál (értelemszerűen nem szerinti leosztásban)


Hajrá! A sztorik leadási határideje vasárnap este 20:00 óra.

Csak halkan, indikátorként jegyzem meg, hogy ha nem lesz pályázat, nem lesz folytatás sem... :)))

Olllllé!!!!!

Lajos

2007. július 3., kedd

Szakmai titkok

Ma óriási szakmai fejlődésen estünk át a tánctanfolyamon.

Az "öreg fűszeres" után megtanultuk a "karalábé" majd a "zeller" figurát is. Gondolhatjátok, Lajos ilyen elnevezések után igazán kedvet kap majd a tánchoz... :) És lesz ez még rosszabb is. Hátra van még a karfiol, a paradicsom stb... persze egyik figurát sem hívják steaknek vagy sültkumplinak... :)

És azt is megtudtuk, hogy honnan erednek a fantáziadús elnevezések:
Az öreg fűszeres alkalmával a fiúk bal keze alatt fordulunk át, ahol lehetőségünk nyílik az "old spice"-uk megszaglászásra.
A karalábé a "kar alá be" szuper átirata.
A zeller meg csak úgy :)

Ezek után már nagyon érdekel, hogy a "paradicsom" vajon mit jelenthet...

Kinga

Mi készülünk, és ti?

Ne mondjátok el senkinek, de tegnap tánciskolában voltunk.

Szuperintenzív hobby rock&roll. Azért hobby, mert nem muszáj olyan egyenesből rúgni, mint a versenyen :) és azért szuperintenzív, mert minden nap van.
A tánctanár olyan mint a gumimaci, csak azt felejti el, hogy munka után már elég kevés gumibogyószörp van a szervezetben :) Azért nem gáz, csak öltönyben nem az igazi, úgy érzem magam, mint a lagzikban hajnal 2-3 körül :)))

De a feeling!
Komolyan mondom, értem, miért egyidős a tánc az emberiséggel. Gyakorlatilag tökmindegy, van e ütemérzéked, hallásod, mozgásod vagy stílusod. Az ilyen helyeken úgyis körbemennek a lányok. A tanár türelmes, a zene jó óóóóóó országúúúúti randevúúúúú.. :)
Jó, mondjuk Kinga a legjobb nő a teremben, szóval észen vagyok. Most még alapfiguráknál járunk, de lesz ez még forróbb is, én tudom. :) Az egyik figurát úgy hívják, hogy "öreg fűszeres", amilyen a neve, nem is veszélyes. Mi néha nyomunk "csókkirály" és "popós Jocó" figurát is, csak úgy fakultatíve.

Ma lesz a 2. nap, majd írok, hogy mi volt. Mindenesetre törölköző és váltóruha már van nálam. Gyorsan tanulok. :)

....hátravisszapont lép pont lép. hátravissza.....


cső

2007. június 30., szombat

Melyik szám nem lesz a lagziban II.

Voltunk kocsmába tegnap. Olyan vidékiben. A tulaj egy arab család sarjaként, magyar állampolgárság nélkül, nagy boldogságban üzemelteti a helyet. Ő a Jimmy.
A zenegép hangos és vannak benne jó számok. Meg rosszak is.
A rosszak általában egymás után sokszor lemennek.
Tegnap valakinek különösen szomorú napja lehetett...

Nna ezért nem lesz a következő szám: Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én

Íme:
1. Mindent elfelejtek már, elfáradtam rég,
Lassan elmúlt a láng, úgy félek én.
Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó.
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.

R. Még nem veszíthetek! Még nem! Én élni akarok.
Adj időt nekem! Ó, Ég! Szólj, hogy még várjon!
Add vissza nekem! Ő kell! Még látni akarom!
Még nem búcsúztam el, még nem! Úgy fáj, nagyon.

2. Érzem elborít a láz, sírni szeretnék,
Olyan rég várok rád, de te nem jössz. Miért?
Mindent megpróbáltam már, hogy elfelejtselek,
Olyan forró a vágy, hogyan éljek nélküled?

R.Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.


cső.

2007. június 28., csütörtök

Titkos fényképek

Legyen elég annyi, hogy nem volt egyszerű megszerezni ezeket a képeket...

1. az IKK, ahogy én láttam...















meg így:
















ugye mondtam, hogy szemben ültünk egymással???





:)
Cső

2007. június 26., kedd

Az izgalom

Lassan én is kezdek izgulni, hogy mi lesz a vége :)

Nagy élmény két lyukas emlékezetű embernek összeraknia, hogy vajon mi és hogyan is történt aznap este. Különösen, mikor elindul a vita, hogy "de nem is küldtem sms-t két ponttal" "de én emlékszem, tuti"... meg ilyenek.

És most hiába is próbálnám megcáfolni a leírtakat, foglalmam sincs már, valójában hogyan is volt. Úgyhogy mostantól az a történelem, amit Lajos leírt :)

És nemsokára a folytatás... talán már nem is kell olyan sokat várni..

Hogy jutottunk el idáig? Episode III.

...
a kő, amin ültem egyébként nem volt hideg vagy ilyesmi. Csak nem értettem a dolgot. Most akkor mivan? A környezet "ideális" búcsúzkodós volt: csak az nem csókolózott aki éppen ivott valamit.. Szép!
Kérdés a fejemben, súly a szívemben, pénz a zsebemben - most akkor legyek romantikus hős, aki leissza magát, meg elmondja a bánatát valakinek?!
Mindegy. Minden út az első lépéssel kezdődik, mondja a bölcs mondás. Erről is mi jutott eszembe? "indulj el egy úútoooon én is egy másikooooon, hol egymást találjuuuuk egymáshooz se szóljunk" Kész.
A bölcs mondásból egy dolog kimaradt, pont az ami igazán bölccsé tette volna, ez pedig így szól: .." de azért nézd meg merre teszed azt az első lépést".. Merthogy bölcsnek lenni ex ante elég könnyű, de a nagy lebukások jönnek, amikor az események megtörténte után elemzed, mi lett volna mégis a jó döntés?

Nade azért elindultam. A Vigadó téri kis park kör alakú (az egység szimbóluma), igazából semmi sem késztet arra, hogy valamerre menjél. Nehéz visszaidézni, mit gondoltam, mit láttam. Lehet, hogy ki akartam dobni a szemtesbe a bacardis üveget? Vagy eszembe jutott egy jó kocsma valamelyik utcában? Elrúgtam egy követ, amerre gurult, arra mentem tovább? Whatever. A racionális ember talán Kinga után ment volna direktben. Vagy kézben fogta volna a telefonját, hogy lesse, mikor jön be a "hívás". Én mentem. Jobbra, balra, előre vagy mittomén.

Dehoppá! Es em es. Meghallottam? Nem tudom, de az biztos, hogy megnéztem. És a szöveg? ".." Ennyi. Ja, mert azt meg nem mondtam, hogy az addigi sms bajnokságunk egyik alapköve a kétpötty. Azt jelenti, hogy nem három, tehát, nem kommersz sejtelmesség vagy folytatás következik.. két pötty. Te meg én. De nem tudjuk, mi lesz velünk. Ezért pötty pötty. Állítólag én találtam ki, de most visszakaptam. ".."
Az értelmezéssel eltelt néhány perc azért. Talán meg is álltam, talán másik utcába fordultam be. Gondolkoztam visszaírjak-e, de hát mit?! Inkább csak bandulkoltam tovább. Telefon eltesz. Miért nem kapcsoltam ki egyből? Ezt sem tudom. Éshoppá megint! Csörög!

Öcsém. "Cső, pont jókor hívtál. Mizu?" Beszélgetés, egy-két perc, lépek tovább. Balra nézek, egy szimpi filmbeli mártír kocsma, de drágának néz ki. Akkor séta. Egy fiú megfogja egy lány fenekét. Séta tovább. Virágot árul egy öreg néni. Másfelé nézek. Szaxofon szól beleéléssel - de sajnálom a százast.
... és ...
Hoppáhoppá! ES EM ES megint! Öcsém akar valamit? Vodafone direktmarketing?
Nem.

Kinga. "Még a busz sem jön, ilyen ez az este"

Nnna, erre mit lépnél?

** folyt. köv **