Voltunk kocsmába tegnap. Olyan vidékiben. A tulaj egy arab család sarjaként, magyar állampolgárság nélkül, nagy boldogságban üzemelteti a helyet. Ő a Jimmy.
A zenegép hangos és vannak benne jó számok. Meg rosszak is.
A rosszak általában egymás után sokszor lemennek.
Tegnap valakinek különösen szomorú napja lehetett...
Nna ezért nem lesz a következő szám: Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én
Íme:
1. Mindent elfelejtek már, elfáradtam rég,
Lassan elmúlt a láng, úgy félek én.
Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó.
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.
R. Még nem veszíthetek! Még nem! Én élni akarok.
Adj időt nekem! Ó, Ég! Szólj, hogy még várjon!
Add vissza nekem! Ő kell! Még látni akarom!
Még nem búcsúztam el, még nem! Úgy fáj, nagyon.
2. Érzem elborít a láz, sírni szeretnék,
Olyan rég várok rád, de te nem jössz. Miért?
Mindent megpróbáltam már, hogy elfelejtselek,
Olyan forró a vágy, hogyan éljek nélküled?
R.Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.
cső.
2007. június 30., szombat
2007. június 28., csütörtök
Titkos fényképek
2007. június 26., kedd
Az izgalom
Lassan én is kezdek izgulni, hogy mi lesz a vége :)
Nagy élmény két lyukas emlékezetű embernek összeraknia, hogy vajon mi és hogyan is történt aznap este. Különösen, mikor elindul a vita, hogy "de nem is küldtem sms-t két ponttal" "de én emlékszem, tuti"... meg ilyenek.
És most hiába is próbálnám megcáfolni a leírtakat, foglalmam sincs már, valójában hogyan is volt. Úgyhogy mostantól az a történelem, amit Lajos leírt :)
És nemsokára a folytatás... talán már nem is kell olyan sokat várni..
Nagy élmény két lyukas emlékezetű embernek összeraknia, hogy vajon mi és hogyan is történt aznap este. Különösen, mikor elindul a vita, hogy "de nem is küldtem sms-t két ponttal" "de én emlékszem, tuti"... meg ilyenek.
És most hiába is próbálnám megcáfolni a leírtakat, foglalmam sincs már, valójában hogyan is volt. Úgyhogy mostantól az a történelem, amit Lajos leírt :)
És nemsokára a folytatás... talán már nem is kell olyan sokat várni..
Hogy jutottunk el idáig? Episode III.
...
a kő, amin ültem egyébként nem volt hideg vagy ilyesmi. Csak nem értettem a dolgot. Most akkor mivan? A környezet "ideális" búcsúzkodós volt: csak az nem csókolózott aki éppen ivott valamit.. Szép!
Kérdés a fejemben, súly a szívemben, pénz a zsebemben - most akkor legyek romantikus hős, aki leissza magát, meg elmondja a bánatát valakinek?!
Mindegy. Minden út az első lépéssel kezdődik, mondja a bölcs mondás. Erről is mi jutott eszembe? "indulj el egy úútoooon én is egy másikooooon, hol egymást találjuuuuk egymáshooz se szóljunk" Kész.
A bölcs mondásból egy dolog kimaradt, pont az ami igazán bölccsé tette volna, ez pedig így szól: .." de azért nézd meg merre teszed azt az első lépést".. Merthogy bölcsnek lenni ex ante elég könnyű, de a nagy lebukások jönnek, amikor az események megtörténte után elemzed, mi lett volna mégis a jó döntés?
Nade azért elindultam. A Vigadó téri kis park kör alakú (az egység szimbóluma), igazából semmi sem késztet arra, hogy valamerre menjél. Nehéz visszaidézni, mit gondoltam, mit láttam. Lehet, hogy ki akartam dobni a szemtesbe a bacardis üveget? Vagy eszembe jutott egy jó kocsma valamelyik utcában? Elrúgtam egy követ, amerre gurult, arra mentem tovább? Whatever. A racionális ember talán Kinga után ment volna direktben. Vagy kézben fogta volna a telefonját, hogy lesse, mikor jön be a "hívás". Én mentem. Jobbra, balra, előre vagy mittomén.
Dehoppá! Es em es. Meghallottam? Nem tudom, de az biztos, hogy megnéztem. És a szöveg? ".." Ennyi. Ja, mert azt meg nem mondtam, hogy az addigi sms bajnokságunk egyik alapköve a kétpötty. Azt jelenti, hogy nem három, tehát, nem kommersz sejtelmesség vagy folytatás következik.. két pötty. Te meg én. De nem tudjuk, mi lesz velünk. Ezért pötty pötty. Állítólag én találtam ki, de most visszakaptam. ".."
Az értelmezéssel eltelt néhány perc azért. Talán meg is álltam, talán másik utcába fordultam be. Gondolkoztam visszaírjak-e, de hát mit?! Inkább csak bandulkoltam tovább. Telefon eltesz. Miért nem kapcsoltam ki egyből? Ezt sem tudom. Éshoppá megint! Csörög!
Öcsém. "Cső, pont jókor hívtál. Mizu?" Beszélgetés, egy-két perc, lépek tovább. Balra nézek, egy szimpi filmbeli mártír kocsma, de drágának néz ki. Akkor séta. Egy fiú megfogja egy lány fenekét. Séta tovább. Virágot árul egy öreg néni. Másfelé nézek. Szaxofon szól beleéléssel - de sajnálom a százast.
... és ...
Hoppáhoppá! ES EM ES megint! Öcsém akar valamit? Vodafone direktmarketing?
Nem.
Kinga. "Még a busz sem jön, ilyen ez az este"
Nnna, erre mit lépnél?
** folyt. köv **
a kő, amin ültem egyébként nem volt hideg vagy ilyesmi. Csak nem értettem a dolgot. Most akkor mivan? A környezet "ideális" búcsúzkodós volt: csak az nem csókolózott aki éppen ivott valamit.. Szép!
Kérdés a fejemben, súly a szívemben, pénz a zsebemben - most akkor legyek romantikus hős, aki leissza magát, meg elmondja a bánatát valakinek?!
Mindegy. Minden út az első lépéssel kezdődik, mondja a bölcs mondás. Erről is mi jutott eszembe? "indulj el egy úútoooon én is egy másikooooon, hol egymást találjuuuuk egymáshooz se szóljunk" Kész.
A bölcs mondásból egy dolog kimaradt, pont az ami igazán bölccsé tette volna, ez pedig így szól: .." de azért nézd meg merre teszed azt az első lépést".. Merthogy bölcsnek lenni ex ante elég könnyű, de a nagy lebukások jönnek, amikor az események megtörténte után elemzed, mi lett volna mégis a jó döntés?
Nade azért elindultam. A Vigadó téri kis park kör alakú (az egység szimbóluma), igazából semmi sem késztet arra, hogy valamerre menjél. Nehéz visszaidézni, mit gondoltam, mit láttam. Lehet, hogy ki akartam dobni a szemtesbe a bacardis üveget? Vagy eszembe jutott egy jó kocsma valamelyik utcában? Elrúgtam egy követ, amerre gurult, arra mentem tovább? Whatever. A racionális ember talán Kinga után ment volna direktben. Vagy kézben fogta volna a telefonját, hogy lesse, mikor jön be a "hívás". Én mentem. Jobbra, balra, előre vagy mittomén.
Dehoppá! Es em es. Meghallottam? Nem tudom, de az biztos, hogy megnéztem. És a szöveg? ".." Ennyi. Ja, mert azt meg nem mondtam, hogy az addigi sms bajnokságunk egyik alapköve a kétpötty. Azt jelenti, hogy nem három, tehát, nem kommersz sejtelmesség vagy folytatás következik.. két pötty. Te meg én. De nem tudjuk, mi lesz velünk. Ezért pötty pötty. Állítólag én találtam ki, de most visszakaptam. ".."
Az értelmezéssel eltelt néhány perc azért. Talán meg is álltam, talán másik utcába fordultam be. Gondolkoztam visszaírjak-e, de hát mit?! Inkább csak bandulkoltam tovább. Telefon eltesz. Miért nem kapcsoltam ki egyből? Ezt sem tudom. Éshoppá megint! Csörög!
Öcsém. "Cső, pont jókor hívtál. Mizu?" Beszélgetés, egy-két perc, lépek tovább. Balra nézek, egy szimpi filmbeli mártír kocsma, de drágának néz ki. Akkor séta. Egy fiú megfogja egy lány fenekét. Séta tovább. Virágot árul egy öreg néni. Másfelé nézek. Szaxofon szól beleéléssel - de sajnálom a százast.
... és ...
Hoppáhoppá! ES EM ES megint! Öcsém akar valamit? Vodafone direktmarketing?
Nem.
Kinga. "Még a busz sem jön, ilyen ez az este"
Nnna, erre mit lépnél?
** folyt. köv **
Hogyan jutottunk el idáig III. - coming soon
Az olvasótábor türelmét tisztelettel kérjük a SZTORI folytatását illetően.
Sajnos a jogokról még nem tudtak megegyezni a kiadó képviselői és a szereplők, amíg a tárgyalások folynak nem publikálható tovább a történet.
Annyi azonban kiszivárgott, hogy hőseink sorsát egy meglepő szerencsés fordulat hozta egyenesbe, valamint szerepet kap majd a számmisztika, egy lépcsőházi előtér illetve előkerülnek egy sokáig titokban lapuló paparazzi fényképei is...
** K&L Produkciós Iroda **
Sajnos a jogokról még nem tudtak megegyezni a kiadó képviselői és a szereplők, amíg a tárgyalások folynak nem publikálható tovább a történet.
Annyi azonban kiszivárgott, hogy hőseink sorsát egy meglepő szerencsés fordulat hozta egyenesbe, valamint szerepet kap majd a számmisztika, egy lépcsőházi előtér illetve előkerülnek egy sokáig titokban lapuló paparazzi fényképei is...
** K&L Produkciós Iroda **
2007. június 20., szerda
Hogy jutottunk el idáig? Episode II.
...mert akkor derült égből jött az IKK.
IKK=IrodalomKedvelők Köre, azaz ha szeretsz olvasni szépirodalmat vagy ahhoz közelit, akkor a hasonló érdeklődésűekkel ezt szervezett formában teheted.
Nekem viszont mást jelentett.
Az egyetlen megfogható közelségben lévő lehetőséget arra, hogy Kinga közelébe lehessek, de továbbra is maradjon más racionális magyarázat arra, hogy a közelében vagyok. "Csubi, tartsd a távolságot, de ne vegyék észre hogy tartod a távolságot" mondta Han Solo a Jedi Visszatér-ben, nna hát valami ilyesmiről volt szó csak ellenkező előjellel..
Lehet, nem lett volna esélyem bekerülni egy ilyen közösségbe, ha nem az egyik barátom a főnök. Lehet, rögtön érezte, mennyire átlátszó dumával jelentkeztem, de úgy csinált mint aki elhiszi, Lajos most leteszi a business könyveket és szépirodalmat vesz a kezébe és erről véleményt is mond meg beszélget a többiekkel.
Lehet, de aztán egy szép napon ott üldögéltem én is könyvvel a kezemben a többiek között az egyik este, talán éppen pontosan szemben Kingával... Micccsoda véletlen!
Mintha meglepődött volna, de úgy láttam rajta, örült, szóval tattaraaaam, vettem még egy havibérletet :)
Néhány IKK-s szeánszzal, emaillel és beszélgetéssel később, azt gondoltam talán jó lapjaim vannak... ALL IN! Kértem egy randit! És megadta! Kérem szépen megadta!
"oké, legyen 18:15"
Két Bacardival Breezer-rel a kezünkben a Vigadó téren kötöttünk ki: idő csodálatos, hangulat békés, jót beszélgettünk, apró effektek mint pl. odajön egy koldus és megdícsérve Kingát, mondja nekem hogy milyen szép a menyasszonyom... ilyenek. Szó szót követett, kéz meg kezet, de aztán.....
"Nincs értelme, megyek Frankfurtba 3 hónapra".. éskész! Jobbra el.
Ott maradtam a kövön ülve egyedül. Meg szarul is éreztem magam.
** befejező rész nemsokára **
IKK=IrodalomKedvelők Köre, azaz ha szeretsz olvasni szépirodalmat vagy ahhoz közelit, akkor a hasonló érdeklődésűekkel ezt szervezett formában teheted.
Nekem viszont mást jelentett.
Az egyetlen megfogható közelségben lévő lehetőséget arra, hogy Kinga közelébe lehessek, de továbbra is maradjon más racionális magyarázat arra, hogy a közelében vagyok. "Csubi, tartsd a távolságot, de ne vegyék észre hogy tartod a távolságot" mondta Han Solo a Jedi Visszatér-ben, nna hát valami ilyesmiről volt szó csak ellenkező előjellel..
Lehet, nem lett volna esélyem bekerülni egy ilyen közösségbe, ha nem az egyik barátom a főnök. Lehet, rögtön érezte, mennyire átlátszó dumával jelentkeztem, de úgy csinált mint aki elhiszi, Lajos most leteszi a business könyveket és szépirodalmat vesz a kezébe és erről véleményt is mond meg beszélget a többiekkel.
Lehet, de aztán egy szép napon ott üldögéltem én is könyvvel a kezemben a többiek között az egyik este, talán éppen pontosan szemben Kingával... Micccsoda véletlen!
Mintha meglepődött volna, de úgy láttam rajta, örült, szóval tattaraaaam, vettem még egy havibérletet :)
Néhány IKK-s szeánszzal, emaillel és beszélgetéssel később, azt gondoltam talán jó lapjaim vannak... ALL IN! Kértem egy randit! És megadta! Kérem szépen megadta!
"oké, legyen 18:15"
Két Bacardival Breezer-rel a kezünkben a Vigadó téren kötöttünk ki: idő csodálatos, hangulat békés, jót beszélgettünk, apró effektek mint pl. odajön egy koldus és megdícsérve Kingát, mondja nekem hogy milyen szép a menyasszonyom... ilyenek. Szó szót követett, kéz meg kezet, de aztán.....
"Nincs értelme, megyek Frankfurtba 3 hónapra".. éskész! Jobbra el.
Ott maradtam a kövön ülve egyedül. Meg szarul is éreztem magam.
** befejező rész nemsokára **
2007. június 18., hétfő
Hogy jutottunk el idáig? – cáfolatok és kiegészítések
Nos, mielőtt bárki becsapva érezné magát azért én is szeretném kommentálni Lajos első rövid szösszenetét az életünkről :)
A sztriptíz igaz, bármennyire is szeretné Lajos eltussolni a történeteket: kis zöldfülű gimnazistaként Ági nővérem lelkesen vitt mindenféle szakkolis rendezvényre- azóta is mély csodálatot érzek iránta, hogy hajlandó volt, sőt, ő erősködött, hogy 8 évvel fiatalabb húgát pesztrálja a barátai társaságában…
Így utólag is nagy köszönet neki :)
Szóval egy ilyen szilveszteren kerültem én el a híres csömöri úti házba, ahol együtt lakott a szakkoli színe-java.
És persze 3 társaság-közepe fiú mókás sztriptíz előadást tartott a lányok nagy örömére…
Nos, itt láttam először Lajost.
Aztán még sokszor sok éven át, de akkor még másfele vezettek az útjaink.
Aztán egyszer kaptam egy sms-t Lajostól (valóban egy szakkolis gyűlés után), amiben azt írta, hogy milyen jól áll nekem a sminkem… (nem, Lajos, nem a mosolyom) ügyes húzás, de nem jó időzítés. Ez még nem az a pont volt, ahol nekünk találkozni kellett. Jobb is, hiszen Lajos akkoriban nem rajongott a hosszú párkapcsolatokért :)
Aztán jött a szakkoli jövőjéről szóló forradalmi tervével, a személyiségteszttel, amit kitöltötem egy évvel korábban, és még az ötletek kifogyhatatlan tárházával, hogy miért is kell találkoznunk.
Azért a személyiségteszt eredményei enyhén ledöbbentettek. A teszt szerint nagyon lázadó, szétszórt, alacsony kontrollú.vagyok. Persze hiába mondtam, hogy a teszt a rossz, tiltakoztam kézzel-lábbal, azóta sajnos be kell látnom, hogy nem nekem volt igazam :) (És szerintem nem, nem volt jó csajozós duma :) csak zavarba hoztál Lajos…)
Itt már kezdett az egész gyanús lenni, és Lajos hiába próbálkozott kitartóan egy hónapon át, hogy menjünk el egy drágakő kiállításra, ez a program már kudarca fulladt… Ennél valami ravaszabbra volt szüksége…
De ezt majd Lajostól tudjátok meg :)
A sztriptíz igaz, bármennyire is szeretné Lajos eltussolni a történeteket: kis zöldfülű gimnazistaként Ági nővérem lelkesen vitt mindenféle szakkolis rendezvényre- azóta is mély csodálatot érzek iránta, hogy hajlandó volt, sőt, ő erősködött, hogy 8 évvel fiatalabb húgát pesztrálja a barátai társaságában…
Így utólag is nagy köszönet neki :)
Szóval egy ilyen szilveszteren kerültem én el a híres csömöri úti házba, ahol együtt lakott a szakkoli színe-java.
És persze 3 társaság-közepe fiú mókás sztriptíz előadást tartott a lányok nagy örömére…
Nos, itt láttam először Lajost.
Aztán még sokszor sok éven át, de akkor még másfele vezettek az útjaink.
Aztán egyszer kaptam egy sms-t Lajostól (valóban egy szakkolis gyűlés után), amiben azt írta, hogy milyen jól áll nekem a sminkem… (nem, Lajos, nem a mosolyom) ügyes húzás, de nem jó időzítés. Ez még nem az a pont volt, ahol nekünk találkozni kellett. Jobb is, hiszen Lajos akkoriban nem rajongott a hosszú párkapcsolatokért :)
Aztán jött a szakkoli jövőjéről szóló forradalmi tervével, a személyiségteszttel, amit kitöltötem egy évvel korábban, és még az ötletek kifogyhatatlan tárházával, hogy miért is kell találkoznunk.
Azért a személyiségteszt eredményei enyhén ledöbbentettek. A teszt szerint nagyon lázadó, szétszórt, alacsony kontrollú.vagyok. Persze hiába mondtam, hogy a teszt a rossz, tiltakoztam kézzel-lábbal, azóta sajnos be kell látnom, hogy nem nekem volt igazam :) (És szerintem nem, nem volt jó csajozós duma :) csak zavarba hoztál Lajos…)
Itt már kezdett az egész gyanús lenni, és Lajos hiába próbálkozott kitartóan egy hónapon át, hogy menjünk el egy drágakő kiállításra, ez a program már kudarca fulladt… Ennél valami ravaszabbra volt szüksége…
De ezt majd Lajostól tudjátok meg :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)